svéd, dán, francia, német, dráma, szatíra,
Rendezte: Ruben Östlund
Ruben Östlund különös mozaikja emberek, embercsoportok együtt, illetve egymás mellett éléséről…tükröt tart a mai embernek - tényleg ezek vagyunk?...és sajnos igen.
Christian (Claes Bang) egy jelentős múzeum vezető kurátora.
Egy nap az utcán trükkös módon kirabolják - ugrik a telefonja, tárcája, és még a mandzsettagombjai is.
Munkahelyi asszisztense technikai bravúrja révén kinyomozzák az ellopott telefon jelenlegi pontos helyét, így megtudják, melyik épületben van most.
Közösen kidolgoznak egy módszert, miképpen tudnák a tolvajt rábírni, hogy "önként" visszaszolgáltassa az eltulajdonított tárgyakat.
Ezzel viszont beláthatatlan események sorát indítják be.
Ráadásul mindeközben helyt kell állnia munkahelyén: épp egy hamarosan nyíló új kiállítás reklámkampányának szervezésén dolgozik. Az eseményektől kissé megzavarodva figyelmetlenségből hatalmas hibát követ el, mely az egész közvéleményt felbolydítja.
Ahogy haladunk előre az időben Christiannak egyre több lyuk tátong biztosnak vélt nyugodt életén…
Ahogy az elején is írtam, az egész film egy laza szerkezetű mozaik, melynek minden egyes elemében felbukkan egy-egy hátrányos helyzetű, vagy kedélyborzoló és toleranciát próbáló embercsoport: az egyik jelenetben a Turette szindrómás "alakítása" ahogy megzavarja az interjút; a koldusok; a szegénységben élő kissrác, akinek Christian okozott problémát, mind-mind a tűrőképesség mércéi…és ki tudja hol a határ?...
Nagyon hosszú (2 és fél órás), fura, amolyan művészfilm és nem tudok semmit ígérni a végkifejletről…
Mégis érdemes megnézni.
#eve58
Itt elérhető:
SZINKRONNAL
FELIRATTAL
Kapcsolódó Témák
