sulyid
New Member
Zuhog az eső. Éjszaka van. Egy stalker rohan egy épület felé és 1 mutáns üldözi őt.
Gyorsan el kell jutnom a legközelebbi épületbe. Már alig van lőszerem és még mindig követ engem. Most nem tudok majd elmenekülni előle. Túl gyenge vagyok. A lábam már nem vérzik de minden egyes lépéssel egyre jobban fáj. Nem értem hogy miért nem tud leszakadni rólam. Már lassan 6 hónapja üldöz de eddig mindig sikerült meglépnem előle. Végre elérem az épületet. Gyorsan be is vágódok 1 jó pozitcióba ahonnan látom a ház előtti területe. Most már nem követ. Csak áll ott a ház előtt. Ellenőrzöm a lőszeremet : még 20 lövedékem van és utána végleg kifogyok. Előkapom a PDA-mat és írok 1 kis össze foglalót annak aki megtalálná a testemet.
" Először is a nevem Gala Vitaly. Fél éve jöttem a Zónába azzal a céllal hogy meggazdagodjak. Sajnos nem minden alakult úgy ahogyan terveztem. Abban a csoportban amivel én is a Zónába érkeztem alig 10-en voltak plusz még a vezető. Először megpróbáltunk együtt maradni hogy így küszöböljük ki azt hogy gyorsan elhalálozzunk. Persze ez alig 1 hétig tartott mivel nagyon széthúzott a csapat. Én 1 Kosztya nevezetű sráccal maradtam együtt. Eléggé jól megéltünk. Ezen időszak során találkoztam először ezzel a mutánssal.
Nyár közepi idő volt. Kosztyával éppen egy eléggé sikeres portyáról tartottunk haza. Nyugodtan sétáltunk az út közepén mikor Kosztya hirtelen felkiált hogy tőlünk balra 1 csapatnyi Pseudodog közelít. Gyorsan elővettem a régi AK 74-esemet és célba vettem a legközelebbit. Először csak a vállát találom el a következő meg a fejébe megy. Kosztya is lekapott egyet de túl közel van hozzájuk. Leszedek még egyet. A következő pillanatban látom hogy egy pseudodog ráugrik Kosztyára. Földre kerül de előveszi a pisztolyát és tovább lövi őket. Én is megpróbálok leszedni minél többet hogy így is védjem a barátomat. A következő pillanatban beragad az AK-m Kosztyának pedig kifogy a pisztolya. Látom hogy ráugrik az egyik pseudodog és feltépi a mellkasát. Iszonyatosan ordít miközben a pseudodog élve felfalja őt . Sajnos nem tudok rajta segíteni. Jelenleg azokat kell lelőnöm amelyek nekem akarnak ugrani. A hátam mögött morgást hallok aztán valami irdatlan nagy erővel a földre küld. Már ugrana nekem az egyik dög de még időben fejbe lövöm a pisztolyommal. Egy másik próbál rám ugrani alig tudok kitérni előle. Még így is végig karmolta az arcomat. Megint rámakar ugrani de még időben lelövöm. Már csak kettő maradt. Az egyik éppen most fejezte be a társam belső szerveiből álló lakomáját. A másik pedig szépen lassan sétál felém. Ekkor lövéseket hallok és az mutáns mely eddig a barátomból lakmározott holtan terül el. A másik csak meglepődötten áll én pedig gyorsan felkapom a kalasnyikovomat és kettő lövök felé. Az egyik az arcát kapja el és el visz 1 kis darabot az állkapcsából is. A következő lövedék a mellkasába csapódik de még mindig él. Irdatlanul gyorsan elkezd futni az erdő felé én pedig hiába lövök rá nem találom el. Ezután 4 stalker jön oda hozzám és kérdezik hogy mi történt. Szépen sorjában elmesélem nekik az eddigi eseményeket. Komolyan meglepődnek rajta hogy még élek. Mondták hogy elkísérnek Sidorovich-hoz. Persze előtte össze szedtem a Kosztyánál lévő Artifact-okat és eltemettem mindazt ami megmaradt belőle. Szerencsére azok a stalkerek akik megmentettek segítettek mindebben. Amikor végre Sidorovich-hoz értünk egyszerűen eladtam neki az összes Artifact-ot és jó alaposan felpakoltam lőszerből. "
Üvöltést hallok kintről. Kezemhez kapom az AK-mat és kinézek. Látom hogy ott áll és csak üvölt meg kapirgálja a földet. Ne félj kicsi mutáns, hamarosan vége lesz ennek a kis játéknak. Addig is folytatom a történetem megírását.
" Ezután csatlakoztam ahhoz a kis csapathoz mely megmentett engem. Pénzem az volt bőven így sikerült mindenből a lehető legjobbat szerezni a mostanihoz képest. A helyi kereskedővel dolgoztunk együtt. Ha kellett neki valamilyen arifact akkor szolt nekünk mi pedig megszereztük , ha baj volt pár banditával akkor szolt nekünk mi pedig elkaptuk őket. Időközben szereztem 1 új kalasnyikovot és mellé 1 távcsőt. Mivel egyszer minden álom véget ér így a mi kis csapatunknak is vége lett. Elmesélem hogyan :
A kereskedő szólt hogy 1 csapat bandita több stalkert is kirabolt a környéken és jó lenne már elintézni őket. Mivel pont nem volt melónk így elvállaltuk. Szerencsére az egyik kirabolt stalker az tudta a rejtekhelyüket így ott vártuk őket. Először csak az tünt fel hogy kevesebben vannak annál mint ahány emberre emlékeztek azok akik ott voltak. Elővettem a távcsövemet és még 1x gyorsan átnéztem a környéket. Semmi gyanús. Mivel én voltam a legjobb lövész és az én AK-mon volt távcső így én maradtam hátra azzal a céllal hogy fedezzem őket és kilőjek mindenkit aki feléjük közelít. A csapat az szépen lassan közelítette meg a banditák tábortüzét. Amikor kb fél úton lehettek hirtelen dörrenések hallatszottak és ketten máris holtan dőltek el a mieink közül. Én azonnal leszedtem 2 fickót akik a tűz mellett álltak és ónnét próbálták lelőni a csapdába esett társaimat. Ezután tüzet nyitottam a bokrokban megbúvókra is. Szerencsére közben a két másik társam akik még éltek elkezdtek vissza vonulni felém. Én közben még 2 banditát lőttem le de a banditák rájöttek hogy hol vagyok és eléggé keményen elkezdték szórni a környékemet. A rádiómban egyszer csak felüvölt :
- Gala, vigyázz mögötted !
Még időben eltudtam ugorni a mutáns elől s már lőttem is egyet felé. Pont a mancsát találtam el. Mivel eléggé sötét van így nem láttam hogy pontosan milyen dög is ez. Aztán felém fordította a tekintetét és felismertem. Ő az. Még mindig hiányzott a fél állkapcsa és a mellkasán is ott volt 1 folt mely jelezte hogy ott telibe kapta egy lövedék. Pár másodpercig farkas szemet néztünk majd elfutott. A meglepődéstől nem tudtam utána lőni.
Időközben a társaim és a banditák tovább harcoltak. Az egyik társam megsérült de még így is lelőtt 1 banditát. Most már én is becsatlakoztam a lövöldézésbe és bele szóltam a rádióba :
- Ti vonuljatok vissza én majd fedezlek titeket! Értettétek?
- Ja! - szóltak bele egyszerre a rádióba."
Egyre jobban vonyít kint az a mutáns. Remélem hogy saját magát siratja mert most igazán ráférne.
Nem mondom hogy én élve elfogok innét menni de 1 biztos: őt is magammal viszem a pokolba.
" Ujra tüzelő állást foglalok el és elkezdek tüzelni rájuk. Megint lekapok egyet. Hirtelen fájdalmat érzek a karomban. Látom 1 lövedék pont telibe kapta a karomat. Gyorsan előkapom az orvosi felszerelésemet és bekötözöm a sebemet. Előkapom a pisztolyomat és megpróbálok célzott lövéseket leadni a kb 75 méterre lévő banditákra. Valami isteni csoda folytán az egyik lövedékem karon lövi az egyiket . Látom hogy a társaim már eléggé messze vannak így a hátamra veszem a kalámat és elkezdek utánuk futni. Bő 500 méter futás után végre biztonságban vagyunk. Ezután nyugodtan vissza sétáltunk a faluba. Az első dolgom azaz volt hogy elugrottam 1 doki szerűséghez és ő össze foltozott.
Az elkövetkező napokat a táborban töltöttem és pihentem. Nem voltam abban az állapotban hogy újra harcolhassak így megjavitattam a ruhámat és a fegyveremet is. Vettem 1 hangtompítót és 1 csőalatti gránátvetőt a fegyómhoz. Időközben a csapat túlélői is össze szedték magukat és felkészültek egy uljabb portyára. Sajnos volt 1 kisebb vitám velük így idéglenesen külön váltunk.
Két héttel később megtudtam hogy 1 pseudodog felfalta mind a kettejüket. Azok szerint akik látták a pseudodog állkapcsának vagy a fele hiányzott. Egyből tudtam hogy ki volt az a mutáns. Úgy látszik hogy nagyon berágott rám és most a régi barátaimat és a társaimat próbálja megölni. Ezután fokozott figyelemmel mozogtam mindenütt még a faluban is. Tudtam hogy ez a dög akkor is le vadász ha ő maga bele hal de azzal is tisztában voltam hogy most már én is eljutottam arra a pontra hogy akkor is megölöm őt hogyha belehalok. Az elmúlt hetekben többször is találkoztam vele de mindig meglépett.
Kerülbelül 1 hete találkoztam 1 sráccal a bárban aki felajánlotta hogy segít nekem elkapni a kis mocsadékot. Amikortól kezdve közölte hogy velem van onnantól kezdve 1 lépést sem tettünk meg külön. Mindenhová együtt mentünk és neki álltunk előkészíteni 1 csapdát a kis mocsadéknak. Az elmesélések alapján megtudtam hogy időközben még legalább 10 stalkert ölt meg.
Találtunk egy eléggé jó mezőt a hol kitünően körbe lehetett látni. A mezőtől kb 300 méterre ott állt 1 régi épület. Az egészet pontosan kiterveltük . Ő kiáll a mező közepére és oda csalogatja a mutánst. Én ezalatt 1 kb 50 méterre lévő helyen fogok várakozni és lelövöm ha eléggé közel van már. Az egészet éjszaka terveztük végre hajtani.
Végül ma este felvettük a pozitciót. Már lassan 2 órája várakozunk amikor hirtelen felbukkan 1 falkányi pseudodog. Azonnal nekirohannak annak a srácnak aki csatlakozott hozzám. Ő és én is megpróbáljuk leszedni őket de alig lövünk le 6-ot máris ráugrottak a srácra és elevenen felfalták. Ezután lelőttem a testéből lakmározó 4 pseudodog-ot. Szépen lassan körültekintettem hogy tiszta-e a terep és oda mentem a hullákhoz. Szépen neki álltam átvizsgálni őket. Mindegyikőjük teljesen egészséges és épp volt leszámítva a pár perce beléjük csapódott lövedékeket. Tehát nem is én állítottam csapdát neki hanem ő nekem. A következő pillanatban kisétál a bokrok közül az én öreg barátom és úgy látszik hogy most minden képen megakar küzdeni velem. Miután nem akartam pazarolni a kalában lévő lőszert így elővettem a pisztolyomat és vártam hogy támadjon. Hirtelen elrugaszkodott és rám vetette magát. Alig 2 lövedéket tudtam ellőni felé de máris elvesztettem a pisztolyt. Amikor nekem ugrott elejtettem a pisztolyt így most puszta kézzel kellett volna megküzdenem vele. Gyorsan lerúgtam magamról és kirántottam a halott barátom felszereléséből a kést. Sajnos mikor lerúgtam a karmával sikerrel végig vágta a fél lábamat. Megint rám akart ugrani . Én erre gyorsan arrébb csúsztam és bele vágtam tövig a kést a lábába. A kés olyan hosszú volt hogy átment a dög lábán. Miután láttam hogy most pár másodpercig leblokkolt gyorsan felugrottam és neki álltam a közeli épület felé sprintelni. Mivel sérült volt a lába így nem ért utol és mivel bent voltam a házba nem jött utánam. A ház előtt áll és csak vonyít. Felkészültem a végső harcra. Nem fogja majd meglátni a reggelt. "
Ezzel eltettem a PDA-t és megmarkoltam a kalasnyikovot. Eljött hát az ideje annak hogy végre lezárjam ezt a kis vadászatot. Kint még mindig sötét van és esik az eső de ő csak kint áll és vonyít.
Kihajolok és célra tartok de hirtelen valami megmozdul mögöttem én meg vagy 30 métert repülök ki előre a nyílt mezőre. Egyből átváltom automatára a fegyveremet és látom hogy 1 vérszopó dobott végig a fél mezőn. Amint jönne utánam máris bele lövöm mind a 20 lövedékemet. Legalább 6 lövedék kapta telibe a fejét. Szinte semmi se maradt belőle. A pseudodog szépen lassan elkezd közelíteni felém. A szemében a pokol tüze ég. Én előkapom a késemet és felkészülök a legvégső csatámra. Előre vetődik de én kiugrok előle és a késsel végig vágom az oldalát. Erre ő a karomból tép ki 1 igen méretes darabot. Erre válaszként fejbe rúgom az acélbetétesemmel. Hallom ahogyan elreccsennek a csontjai de még ezt is túlélte. Neki támad a kést tartó kezemnek és letépi az egyik ujjamat . Én erre belevágom a hátába a kést és vagy 6 cm-nyire végig húzom a gerince mentén .
Már kezd fáradni és több súlyos sérülése is van. Sajnos én is nagyon sok vért veszítettem. Lassan már mozogni se tudok. Nekem ugrik de már annyira fáradt vagyok hogy nem tudok elugrani előle. Bele harap a mellkasomba én pedig bele vágom a koponyájába a késemet. Végre meghalt. Úgy érzem hogy nagyon hideg van és mindjárt elalszok. Tudom hogyha most elalszok meghalok de már nem számít mert elvégeztem azt amiért idejöttem és ami miatt nem volt nyugtom azóta hogy a zónába jöttem. Mindjárt elalszo....
VÉGE
Várom a véleményeket és az építő kritikát.
Gyorsan el kell jutnom a legközelebbi épületbe. Már alig van lőszerem és még mindig követ engem. Most nem tudok majd elmenekülni előle. Túl gyenge vagyok. A lábam már nem vérzik de minden egyes lépéssel egyre jobban fáj. Nem értem hogy miért nem tud leszakadni rólam. Már lassan 6 hónapja üldöz de eddig mindig sikerült meglépnem előle. Végre elérem az épületet. Gyorsan be is vágódok 1 jó pozitcióba ahonnan látom a ház előtti területe. Most már nem követ. Csak áll ott a ház előtt. Ellenőrzöm a lőszeremet : még 20 lövedékem van és utána végleg kifogyok. Előkapom a PDA-mat és írok 1 kis össze foglalót annak aki megtalálná a testemet.
" Először is a nevem Gala Vitaly. Fél éve jöttem a Zónába azzal a céllal hogy meggazdagodjak. Sajnos nem minden alakult úgy ahogyan terveztem. Abban a csoportban amivel én is a Zónába érkeztem alig 10-en voltak plusz még a vezető. Először megpróbáltunk együtt maradni hogy így küszöböljük ki azt hogy gyorsan elhalálozzunk. Persze ez alig 1 hétig tartott mivel nagyon széthúzott a csapat. Én 1 Kosztya nevezetű sráccal maradtam együtt. Eléggé jól megéltünk. Ezen időszak során találkoztam először ezzel a mutánssal.
Nyár közepi idő volt. Kosztyával éppen egy eléggé sikeres portyáról tartottunk haza. Nyugodtan sétáltunk az út közepén mikor Kosztya hirtelen felkiált hogy tőlünk balra 1 csapatnyi Pseudodog közelít. Gyorsan elővettem a régi AK 74-esemet és célba vettem a legközelebbit. Először csak a vállát találom el a következő meg a fejébe megy. Kosztya is lekapott egyet de túl közel van hozzájuk. Leszedek még egyet. A következő pillanatban látom hogy egy pseudodog ráugrik Kosztyára. Földre kerül de előveszi a pisztolyát és tovább lövi őket. Én is megpróbálok leszedni minél többet hogy így is védjem a barátomat. A következő pillanatban beragad az AK-m Kosztyának pedig kifogy a pisztolya. Látom hogy ráugrik az egyik pseudodog és feltépi a mellkasát. Iszonyatosan ordít miközben a pseudodog élve felfalja őt . Sajnos nem tudok rajta segíteni. Jelenleg azokat kell lelőnöm amelyek nekem akarnak ugrani. A hátam mögött morgást hallok aztán valami irdatlan nagy erővel a földre küld. Már ugrana nekem az egyik dög de még időben fejbe lövöm a pisztolyommal. Egy másik próbál rám ugrani alig tudok kitérni előle. Még így is végig karmolta az arcomat. Megint rámakar ugrani de még időben lelövöm. Már csak kettő maradt. Az egyik éppen most fejezte be a társam belső szerveiből álló lakomáját. A másik pedig szépen lassan sétál felém. Ekkor lövéseket hallok és az mutáns mely eddig a barátomból lakmározott holtan terül el. A másik csak meglepődötten áll én pedig gyorsan felkapom a kalasnyikovomat és kettő lövök felé. Az egyik az arcát kapja el és el visz 1 kis darabot az állkapcsából is. A következő lövedék a mellkasába csapódik de még mindig él. Irdatlanul gyorsan elkezd futni az erdő felé én pedig hiába lövök rá nem találom el. Ezután 4 stalker jön oda hozzám és kérdezik hogy mi történt. Szépen sorjában elmesélem nekik az eddigi eseményeket. Komolyan meglepődnek rajta hogy még élek. Mondták hogy elkísérnek Sidorovich-hoz. Persze előtte össze szedtem a Kosztyánál lévő Artifact-okat és eltemettem mindazt ami megmaradt belőle. Szerencsére azok a stalkerek akik megmentettek segítettek mindebben. Amikor végre Sidorovich-hoz értünk egyszerűen eladtam neki az összes Artifact-ot és jó alaposan felpakoltam lőszerből. "
Üvöltést hallok kintről. Kezemhez kapom az AK-mat és kinézek. Látom hogy ott áll és csak üvölt meg kapirgálja a földet. Ne félj kicsi mutáns, hamarosan vége lesz ennek a kis játéknak. Addig is folytatom a történetem megírását.
" Ezután csatlakoztam ahhoz a kis csapathoz mely megmentett engem. Pénzem az volt bőven így sikerült mindenből a lehető legjobbat szerezni a mostanihoz képest. A helyi kereskedővel dolgoztunk együtt. Ha kellett neki valamilyen arifact akkor szolt nekünk mi pedig megszereztük , ha baj volt pár banditával akkor szolt nekünk mi pedig elkaptuk őket. Időközben szereztem 1 új kalasnyikovot és mellé 1 távcsőt. Mivel egyszer minden álom véget ér így a mi kis csapatunknak is vége lett. Elmesélem hogyan :
A kereskedő szólt hogy 1 csapat bandita több stalkert is kirabolt a környéken és jó lenne már elintézni őket. Mivel pont nem volt melónk így elvállaltuk. Szerencsére az egyik kirabolt stalker az tudta a rejtekhelyüket így ott vártuk őket. Először csak az tünt fel hogy kevesebben vannak annál mint ahány emberre emlékeztek azok akik ott voltak. Elővettem a távcsövemet és még 1x gyorsan átnéztem a környéket. Semmi gyanús. Mivel én voltam a legjobb lövész és az én AK-mon volt távcső így én maradtam hátra azzal a céllal hogy fedezzem őket és kilőjek mindenkit aki feléjük közelít. A csapat az szépen lassan közelítette meg a banditák tábortüzét. Amikor kb fél úton lehettek hirtelen dörrenések hallatszottak és ketten máris holtan dőltek el a mieink közül. Én azonnal leszedtem 2 fickót akik a tűz mellett álltak és ónnét próbálták lelőni a csapdába esett társaimat. Ezután tüzet nyitottam a bokrokban megbúvókra is. Szerencsére közben a két másik társam akik még éltek elkezdtek vissza vonulni felém. Én közben még 2 banditát lőttem le de a banditák rájöttek hogy hol vagyok és eléggé keményen elkezdték szórni a környékemet. A rádiómban egyszer csak felüvölt :
- Gala, vigyázz mögötted !
Még időben eltudtam ugorni a mutáns elől s már lőttem is egyet felé. Pont a mancsát találtam el. Mivel eléggé sötét van így nem láttam hogy pontosan milyen dög is ez. Aztán felém fordította a tekintetét és felismertem. Ő az. Még mindig hiányzott a fél állkapcsa és a mellkasán is ott volt 1 folt mely jelezte hogy ott telibe kapta egy lövedék. Pár másodpercig farkas szemet néztünk majd elfutott. A meglepődéstől nem tudtam utána lőni.
Időközben a társaim és a banditák tovább harcoltak. Az egyik társam megsérült de még így is lelőtt 1 banditát. Most már én is becsatlakoztam a lövöldézésbe és bele szóltam a rádióba :
- Ti vonuljatok vissza én majd fedezlek titeket! Értettétek?
- Ja! - szóltak bele egyszerre a rádióba."
Egyre jobban vonyít kint az a mutáns. Remélem hogy saját magát siratja mert most igazán ráférne.
Nem mondom hogy én élve elfogok innét menni de 1 biztos: őt is magammal viszem a pokolba.
" Ujra tüzelő állást foglalok el és elkezdek tüzelni rájuk. Megint lekapok egyet. Hirtelen fájdalmat érzek a karomban. Látom 1 lövedék pont telibe kapta a karomat. Gyorsan előkapom az orvosi felszerelésemet és bekötözöm a sebemet. Előkapom a pisztolyomat és megpróbálok célzott lövéseket leadni a kb 75 méterre lévő banditákra. Valami isteni csoda folytán az egyik lövedékem karon lövi az egyiket . Látom hogy a társaim már eléggé messze vannak így a hátamra veszem a kalámat és elkezdek utánuk futni. Bő 500 méter futás után végre biztonságban vagyunk. Ezután nyugodtan vissza sétáltunk a faluba. Az első dolgom azaz volt hogy elugrottam 1 doki szerűséghez és ő össze foltozott.
Az elkövetkező napokat a táborban töltöttem és pihentem. Nem voltam abban az állapotban hogy újra harcolhassak így megjavitattam a ruhámat és a fegyveremet is. Vettem 1 hangtompítót és 1 csőalatti gránátvetőt a fegyómhoz. Időközben a csapat túlélői is össze szedték magukat és felkészültek egy uljabb portyára. Sajnos volt 1 kisebb vitám velük így idéglenesen külön váltunk.
Két héttel később megtudtam hogy 1 pseudodog felfalta mind a kettejüket. Azok szerint akik látták a pseudodog állkapcsának vagy a fele hiányzott. Egyből tudtam hogy ki volt az a mutáns. Úgy látszik hogy nagyon berágott rám és most a régi barátaimat és a társaimat próbálja megölni. Ezután fokozott figyelemmel mozogtam mindenütt még a faluban is. Tudtam hogy ez a dög akkor is le vadász ha ő maga bele hal de azzal is tisztában voltam hogy most már én is eljutottam arra a pontra hogy akkor is megölöm őt hogyha belehalok. Az elmúlt hetekben többször is találkoztam vele de mindig meglépett.
Kerülbelül 1 hete találkoztam 1 sráccal a bárban aki felajánlotta hogy segít nekem elkapni a kis mocsadékot. Amikortól kezdve közölte hogy velem van onnantól kezdve 1 lépést sem tettünk meg külön. Mindenhová együtt mentünk és neki álltunk előkészíteni 1 csapdát a kis mocsadéknak. Az elmesélések alapján megtudtam hogy időközben még legalább 10 stalkert ölt meg.
Találtunk egy eléggé jó mezőt a hol kitünően körbe lehetett látni. A mezőtől kb 300 méterre ott állt 1 régi épület. Az egészet pontosan kiterveltük . Ő kiáll a mező közepére és oda csalogatja a mutánst. Én ezalatt 1 kb 50 méterre lévő helyen fogok várakozni és lelövöm ha eléggé közel van már. Az egészet éjszaka terveztük végre hajtani.
Végül ma este felvettük a pozitciót. Már lassan 2 órája várakozunk amikor hirtelen felbukkan 1 falkányi pseudodog. Azonnal nekirohannak annak a srácnak aki csatlakozott hozzám. Ő és én is megpróbáljuk leszedni őket de alig lövünk le 6-ot máris ráugrottak a srácra és elevenen felfalták. Ezután lelőttem a testéből lakmározó 4 pseudodog-ot. Szépen lassan körültekintettem hogy tiszta-e a terep és oda mentem a hullákhoz. Szépen neki álltam átvizsgálni őket. Mindegyikőjük teljesen egészséges és épp volt leszámítva a pár perce beléjük csapódott lövedékeket. Tehát nem is én állítottam csapdát neki hanem ő nekem. A következő pillanatban kisétál a bokrok közül az én öreg barátom és úgy látszik hogy most minden képen megakar küzdeni velem. Miután nem akartam pazarolni a kalában lévő lőszert így elővettem a pisztolyomat és vártam hogy támadjon. Hirtelen elrugaszkodott és rám vetette magát. Alig 2 lövedéket tudtam ellőni felé de máris elvesztettem a pisztolyt. Amikor nekem ugrott elejtettem a pisztolyt így most puszta kézzel kellett volna megküzdenem vele. Gyorsan lerúgtam magamról és kirántottam a halott barátom felszereléséből a kést. Sajnos mikor lerúgtam a karmával sikerrel végig vágta a fél lábamat. Megint rám akart ugrani . Én erre gyorsan arrébb csúsztam és bele vágtam tövig a kést a lábába. A kés olyan hosszú volt hogy átment a dög lábán. Miután láttam hogy most pár másodpercig leblokkolt gyorsan felugrottam és neki álltam a közeli épület felé sprintelni. Mivel sérült volt a lába így nem ért utol és mivel bent voltam a házba nem jött utánam. A ház előtt áll és csak vonyít. Felkészültem a végső harcra. Nem fogja majd meglátni a reggelt. "
Ezzel eltettem a PDA-t és megmarkoltam a kalasnyikovot. Eljött hát az ideje annak hogy végre lezárjam ezt a kis vadászatot. Kint még mindig sötét van és esik az eső de ő csak kint áll és vonyít.
Kihajolok és célra tartok de hirtelen valami megmozdul mögöttem én meg vagy 30 métert repülök ki előre a nyílt mezőre. Egyből átváltom automatára a fegyveremet és látom hogy 1 vérszopó dobott végig a fél mezőn. Amint jönne utánam máris bele lövöm mind a 20 lövedékemet. Legalább 6 lövedék kapta telibe a fejét. Szinte semmi se maradt belőle. A pseudodog szépen lassan elkezd közelíteni felém. A szemében a pokol tüze ég. Én előkapom a késemet és felkészülök a legvégső csatámra. Előre vetődik de én kiugrok előle és a késsel végig vágom az oldalát. Erre ő a karomból tép ki 1 igen méretes darabot. Erre válaszként fejbe rúgom az acélbetétesemmel. Hallom ahogyan elreccsennek a csontjai de még ezt is túlélte. Neki támad a kést tartó kezemnek és letépi az egyik ujjamat . Én erre belevágom a hátába a kést és vagy 6 cm-nyire végig húzom a gerince mentén .
Már kezd fáradni és több súlyos sérülése is van. Sajnos én is nagyon sok vért veszítettem. Lassan már mozogni se tudok. Nekem ugrik de már annyira fáradt vagyok hogy nem tudok elugrani előle. Bele harap a mellkasomba én pedig bele vágom a koponyájába a késemet. Végre meghalt. Úgy érzem hogy nagyon hideg van és mindjárt elalszok. Tudom hogyha most elalszok meghalok de már nem számít mert elvégeztem azt amiért idejöttem és ami miatt nem volt nyugtom azóta hogy a zónába jöttem. Mindjárt elalszo....
VÉGE
Várom a véleményeket és az építő kritikát.