- Csatlakozás
- 2025.12.21.
- Üzenetek
- 368
- Reakció pontszám
- 132
- Hely
- Komárom
- Webhely
- balagefilm.blogolok.hu
Szelek szárnyán - باد ما را خواهد برد
iráni feliratos filmdráma HD
A film egy mérnök (Behzad) és kis csapata útját követi nyomon, akik Teheránból egy távoli, kurd hegyi faluba, Siah Dareh-be érkeznek. Hivatalosan egy ősi rítust vagy helyi szokást jönnek dokumentálni, de valójában egy idős, haldokló asszony halálára várnak, hogy megörökíthessék az azt követő különleges temetési szertartást.
A várakozás azonban elhúzódik. Behzad kénytelen elmerülni a falu lassú, repetitív hétköznapjaiban. Mivel a faluban nincs térerő, minden alkalommal fel kell autóznia a közeli dombtetőre (a temetőhöz), amikor megcsörren a telefonja, ami sajátos ritmust ad a filmnek és állandó kontrasztot teremt a modern technológia és az ősi életmód között.
A láthatatlan szereplők:
Kiarostami mesteri húzása, hogy a főszereplő munkatársait sosem mutatja meg a kamerával. Csak a hangjukat halljuk a kocsiból vagy a házak mélyéről. Ezzel eléri, hogy mi, nézők is úgy érezzük, egyedül vagyunk Behzaddal ebben az idegen, mégis ismerős világban.
A természet és a technológia kontrasztja:
A jelenet, amikor Behzadnak a dombtetőre kell rohannia, hogy térerőt találjon a mobiljához, 1999-ben még újszerű volt, ma viszont már látnoki: a modern ember képtelen kiszakadni a saját világából, még egy ilyen ősi környezetben is.
A "történet hiánya":
Sokan kritizálták a filmet, mert "nem történik benne semmi". Valójában minden megtörténik: egy gyermek születik, egy idős asszony haldoklik, az aratás folyik. Kiarostami azt mondja: az élet nem a nagy fordulatokban, hanem ezekben az apró, ismétlődő pillanatokban van.
Néhány kulcsfontosságú szimbólum a filmben:
Az autó: A modernitás és a kívülállóság jelképe, amely porfelhőt kavarva töri meg a falu nyugalmát.
A domb (a temető): A hely, ahol a térerő van, de egyben a halottak nyughelye is – az élet és a halál határvidéke.
A csont: Amikor Behzad egy emberi combcsontot talál és magával viszi, az az elmúlás fizikai közelségére emlékeztet.
Minimalizmus:
A film nem a pörgős cselekményre, hanem a hangulatokra, a táj szépségére és az emberi természet apró rezdüléseire épít.
A láthatatlan szereplők:
Kiarostami zsenialitása, hogy több fontos karaktert (például a mérnök kísérőit vagy a haldokló nőt) soha nem mutat meg a kamerával, csak a hangjukat halljuk vagy a jelenlétükre következtethetünk.
Élet és halál:
A történet középpontjában a halálra való várakozás áll, mégis az élet igenléséről szól. A cím egy híres perzsa költőnő, Forugh Farrokhzad verséből származik.
Filozófiai mélység:
A film az időhöz való viszonyunkat, a türelmet és a kívülálló (a modern ember) szemlélődését vizsgálja egy olyan világban, ahol az élet még a természet rendje szerint zajlik.
Ez a film nem csupán egy történet, hanem egy vizuális költemény. Egy vizuális meditáció az életről, a halálról és az időről. Ha szereted a lassabb folyású, mélyebb tartalmú művészfilmeket, akkor alapműnek számít.
Forrás :
Díjak :
1999 Velencei Nemzetközi Filmfesztivál - a zsűri különdíja
1999 Velencei Nemzetközi Filmfesztivál - FIPRESCI díj
1999 Velencei Nemzetközi Filmfesztivál - CinemAvvenire Díj
2000 National Society of Film Critics - legjobb külföldi film (2. helyezett)
A film :
Utoljára szerkesztve:
Kapcsolódó Témák