Buena Vista Social Club (1998) feliratos

Balage

Registered
Reputation: 6%
Csatlakozás
2025.12.21.
Üzenetek
307
Reakció pontszám
124
Hely
Komárom
Webhely
balagefilm.blogolok.hu
Android 10 Android 10 Opera 95 Opera 95
Buena Vista Social Club 1998 feliratos-1.webp

Buena Vista Social Club
német feliratos zenés dokumentumfilm

Az 1998-ban forgatott és 1999-ben bemutatott Buena Vista Social Club egy többszörös díjnyertes dokumentumfilm, amelyet a világhírű német rendező, Wim Wenders készített.
Ez a film tette világszerte ismertté azokat az elfeledett kubai zenészeket, akiknek a zenéje évtizedekig csak Havanna utcáin és füstös klubjaiban élt tovább.
A film története és koncepciója
A történet akkor kezdődött, amikor Ry Cooder amerikai gitáros/producer 1996-ban Havannába utazott, hogy rögzítsen egy albumot a régi korok mestereivel. A lemez óriási siker lett, így barátja, Wim Wenders 1998-ban úgy döntött, kamerával is elkíséri Coodert Kubába, hogy megörökítse a zenészeket.
A film három fő rétege:
A havannai hétköznapok:
Láthatjuk az idős zenészeket saját környezetükben, a málladozó, de gyönyörű Havanna utcáin. Őszintén mesélnek az életükről, a szegénységről és arról, hogyan kényszerültek más munkákra (például cipőpucolásra), mielőtt újra felfedezték őket.
A stúdiómunkák:
Bepillantást nyerünk a próbákba és a lemezfelvétel folyamatába, ahol a zene tiszta öröme és az improvizáció dominál.
A diadalút:
A film csúcspontja az 1998-as amszterdami koncertek, majd a nagyszabású fellépés a New York-i Carnegie Hallban, ahol a zenészek – sokan életükben először külföldön – álló tapsot kaptak.
Főszereplők (A legendák)
A film nemcsak zenei dokumentumfilm, hanem portréfilm is, amely közelebb hozza hozzánk ezeket a karizmatikus művészeket:
Ibrahim Ferrer: Az énekes, akit szinte a semmiből, nyugdíjasként találtak meg.
Compay Segundo: A 90 éves gitáros és énekes, aki a kubai son zene „atyja”.
Rubén González: A zongorista, akinek az ujjai az ízületi gyulladás ellenére is varázslatosan mozogtak a billentyűkön.
Omara Portuondo: A projekt „nagyasszonya”, az egyetlen női tag, akinek hangja mindenkit elvarázsolt.
Miért fontos ez a film?
Kulturális antropológia:
Wenders nemcsak a zenét mutatta be, hanem a forradalom utáni Kuba megállt idejét, a veterán autókat és a kubai emberek életszeretetét.
A "Későn jött siker" szimbóluma:
A film szívszorító és felemelő üzenete, hogy a tehetség és a szenvedély az élet alkonyán is képes világsikert aratni.

Díjak:
1999 Európai Filmdíj - legjobb dokumentumfilm
1999 New York-i Filmkritikusok Köre (NYFCC) - az év legjobb dokumentumfilmje
1999 Los Angeles-i Filmkritikusok Szövetsége (LAFCA) - legjobb dokumentumfilm
2000 Cinema Brazil Grand Prize - legjobb idegen nyelvű film
2000 Német Filmdíj (Lola) - arany fokozatú díj , legjobb dokumentumfilm
2000 Latin Grammy Díj - Ibrahim Ferrer (a film és az album egyik főszereplője) elnyerte a Legjobb új művész díját (73 évesen!), a projekt pedig további jelöléseket kapott.
2003 A Rolling Stone magazin beválasztotta az albumot "Minden idők 500 legjobb albuma" közé (a 260. helyre).
2020 Az amerikai Kongresszusi Könyvtár a Nemzeti Hangfelvételtárba (National Recording Registry) választotta az albumot, mint kulturálisan és történelmileg meghatározó alkotást.

Érdekesség:
A filmben látható Carnegie Hall-beli koncert volt az a pillanat, amikor a kubai zenészek rácsodálkoztak arra, hogy az amerikai közönség is imádja őket, annak ellenére, hogy a két ország között évtizedek óta politikai feszültség uralkodott.

A film :
 
Utoljára szerkesztve:
Vissza
Top Alul