Az orosz-ukrán kultúra háza / Greetings from Russia

W

Wotanson

New Member
Csatlakozás
2007.12.06.
Üzenetek
438
Reakció pontszám
0
Hely
Florida
Szervusztok!

Miért éreztem szükségét, hogy nyissak egy szobát az orosz\ukrán kultúrának?

- Egyrészről a játék adja a választ, kik is fejlesztették…ha már a fórumon szó eshet (és esik is) oly sok mindenről, akkor miért ne férne bele az alkotók, a programtervezők hazája kultúrájának megismerése? Ukrajna mind kulturális téren, mind természeti szépségeiből adódóan érdekes, s gyönyörű ország, s nekünk –magyaroknak- fontos is kell(ene) hogy legyen, mert szomszédaink, s mert ugyebár amúgy jelentős magyar kisebbség is él nyugati felén, Kárpátalján.
Oroszország feltűnése, ha Ukrajnáról esik szó, természetes, hiszen szókincsük jelentékeny hányada is megegyezik, rokoni kapcsolatban áll e két nép egymással, s mindkettő, egy jelenleg tetszhalott állapotban lévő birodalom-kolosszus: a nagy Szovjetunió részei voltak (s lesznek is megint talán).

- Másodrészt, tanulmányaimból (III. éves politológus vagyok) adódóan is sokat foglalkozom Oroszországgal, s a poszt- Szovjet térség életével (noha ott –a tanulmányimban- főként a külpolitikai jelentőség terén, nem a jelentőségénél fogva, helyesebben nem csak annál fogva, hanem mert érdekel is.)

- Harmadjára meg azért érdekel e két előbbin is túl a téma, mert részint magam is orosz származású vagyok, részlegesen ez is inspirált a S.T.A.L.K.E.R. nyelv- kultúrtalajának fórumot nyitni.
 
Ukrajna történelme:

Ukrajna Európa második legnagyobb területű országa (603, 7 e. km²), 48,5 milliós népességgel. Ukrajna területének több mint kéthamada síkság, viszont hozzá tartozik Keleti-Kárpátok és Kárpátalja, s ily módon a történelmi Magyarország egy részét is magában foglalja (Munkáccsal, Beregszásszal, Ungvárral). Délen a Fekete-tenger övezi, s Ukrajna része a Krími Autonóm Köztársaság is. Fővárosa Kijev, amely az ország legnagyobb folyója, a Dnyeper partján fekszik. Legjelentősebb városai még keleten Harkiv/Harkov (amely 1934-ig Ukrajna fővárosa volt), nyugaton Lviv/Lemberg/Lvov, délen Odessza (amely 1917 előtt Oroszország harmadik legnagyobb városa volt, Szentpétervár és Moszkva után), a Krímben Szevasztopol.
Ukrajna sok más posztszovjet országoz hasonlóan csak 1992-ben jelent meg a térképen független államként (leszámítva egy kérészéletű előzményt 1918-ban). Az ukrán államiság története tehát egészen rövid életű.
A mai Ukrajna északi része mintegy 1500 éve a keleti szláv törzsek szállásterülete, ahol az első évezred végére olyan városias központok jöttek létre, mint Kijev vagy Csernyigov. Kijev, az „orosz városok anyja”, a középkori Rusz’ egyik központja (Novgorod mellett) és legnagyobb városa volt. Az Aranykapus Kijev fejedelmi város volt, s Kijevhez fűződik a keleti szlávok (oroszok) megkereresztel(ked)ése is (988). A mai Ukrajna déli része („délorosz sztyeppe”) ellenben a vaskortól kezdve (szkíták) lényegében az újkorig a lovasnomád népek szállásterületének számított, igaz, a Krím már az ókortól kezdve a „civilizált világ” része volt. A nagy népvándorlás után az államiság csíráit kialakító Kazária érdekszférájába tartozott a „délorosz sztyeppe”, majd Kazária 9. századi összeomlása után itt vonultak át a Kárpát-medencébe a magyarok, majd nyomukban a besenyők, úzok, a 11. században a kipcsakok, a 13. században a mongolok. A mai Nyugat-Ukrajna a 14. századtól Litvánia, majd Lengyelország fennhatósága alá tartozott. A 16. századtól megerősödött a zaporozsjei kozákok szerepe és befolyása, akik 1648-ban fellázadtak a lengyel uralom ellen. A Lengyelország elleni harc folyományaként 1654-ben a Zaporozsjei Szecs elfogadta Oroszország főségét. Moszkva támogatta a kozákokat lengyelellenes harcukban. 1667-ben a Dnyeper mentén felosztották a mai Ukrajna területét lengyel és orosz befolyási zónára. A mai Ukrajna nyugati és déli területei csak a 18. század végén kerültek Oroszország fennhatósága alá, Lengyelország felosztásával (1772-1795); és az egykori Aranyhorda utolsó utódállamának, a Krími Tatár Kánságnak a bekebelezésével (1783).

Ukrajna ma is súlyosan megosztott ország. Nagyjából a Dnyeper mentén osztható ketté Ukrajna a jobbparti, „nyugatbarát”, unitus, sokáig lengyel befolyás alatt álló, ukrán nyelvű, szegényebb részre; míg a Dnyeper bal partja pravoszláv, „oroszbarát”, oroszajkú, soha nem tartozott Lengyelország befolyása alá, iparilag fejlettebb és gazdagabb, mint a nyugati rész.

A 20. század első fele tragikus módon érintette Ukrajnát, amely megtapasztalta a kommunista és a náci diktatúrák kegyetlenségét is. A ’30-as években a mezőgazdaság kollektivizációja, a sztálini „forradalom felülről” különösen sok emberéletet követelt az agárius Ukrajnában, ahol mélyebb tradíciói voltak az individuális paraszti gazdálkodásnak. A második világháború idején a német megszállás követelte milliók életét, különösen ott, ahol nagyszámő zsidóság élt (Kijev, Odessza). A második világháború után (hasonlóan Észtországhoz, Lettországhoz, Belaruszhoz), jelentősen megnőtt Ukrajnában az oroszok száma és aránya.

A mai Ukrajna az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság (1919) utóda. Ukrajna keleti határai lényegében egybeesenek az 1918-as német okkupáció határvonalával. 1922, a Szovjetunió megalakulása után Ukrajna határai négy ízben is módosultak. Először 1939-ben, amikor Lengyelország felosztása után kelet-lengyelországi területekkel gazdagodott (például Lemberg/Lviv városával, amely 1939 előtt soha nem tartozott moszkvai központú állam fennhatósága alá); 1940 júniusában Ukrajnához csatolták Észak-Bukovinát Romániától; a második világháború után megszerezte Magyarországtól (Csehszlovákiától) Kárpátalját; majd 1954-ben, amikor Nyikita Hruscsov „Oroszország és Ukrajna egyesülésének 300. évfordulóján” Ukrajnának adományozta az addig Oroszországhoz tartozó Krím-félszigetet.

Ukrajnában él Európa legnagyobb lélekszámú kisebbsége, a több mint 8 milliós oroszság (2001). Az oroszok számszerű többségben vannak a Krímben, és Szevasztopol városában, 30 % fölötti az arányuk Donyeck és Luganszk megyében. 1991 óta észrevehető Ukrajna „ukrainizációja”, az oroszok aránya 22 %-ról 17 %-ra csökkent országosan. Megjegyzendő, hogy az önmagukat ukránnak vallók mintegy 10 %-nak az anyanyelve orosz. A Krímben nyíltan szeparatista (az Oroszországhoz való csatlakozást sürgető) tendenciák érzékelthetők. Említésre méltó kisebbségek még a Krímben a tatárok, Kárpátalján a magyarok, Csernovciban a románok. A krími tatárokat 1944-ben kollektíve deportálták Szibériába és Közép-Ázsiába a németekkel való együttműküdésük miatt, szülőföldre való visszatérésül csak a 1991 után öltött tömeges méretet.

Kevés híján hárommillió (2 millió 942 ezer, 2002) ukrán él Oroszországban is, mindenekelőtt Rosztov, Krasznodar, Sztavropol környékén, ahol a 20. század elején még többséget alkottak. Továbbá sok ukrán vendégmunkás dolgozik Moszkvában és Nyugat-Szibériában (Tyumeny).

Az egyik legnagyobb probléma Ukrajna számára a politikai megosztottság az ország keleti és nyugati részei között. Ukrajna lakossága egyszerre támogatná az ország EU csatlakozását és az Oroszországgal folytatott kapcsolatok elmélyítését, de ellenzi az esetleges NATO-tagságot. Ukrajna megosztott helyzetét jól mutatja az a tény, hogy bár tagja a Független Államok Közösségének, de az Oroszországgal szemben alternatívát állítani kívánó GUAM-nak is (Grúzia. Ukrajna, Azerbajdzsán és Moldávia társulása). Ukrajna megosztottsága egyelőre megoldhatatlan kihívást jelent az ország jövője számára. Ukrajna területén, Szevasztopolban állomásozik a fekete-tengeri orosz flotta, 2017-es határidővel.

Ukrajna 2006-ig elnöki köztársaság volt, 2006 óta parlamentáris köztársaság.

Ukrajna a világ nyolcadik legnagyobb termőterületével rendelkezik, és benne van a világ tíz legnagyobb szénkitermelő országa között.

Ennek ellenére Ukrajna sajnos szegény ország: az egy főre eső GDP (7800 dollár, 2006) – Moldávia kivételével – Ukrajna összes szomszédjában nagyobb.
Éppen ezért sokan Oroszországban vagy Nyugat-Európában próbálkoznak, főként a fiatalabb, mobilisabb népesség. A nemzeti valuta neve grivnya (hrivnya).
 
A világ talán egyik legjelentősebb múzeuma, mely hírességében vetekszik a párizsi Louvre-ral és a londoni Tate-tel. 6 hatalmas, híres épületből áll a Néva-parton Szentpétervár központjában.
Vezető helyet ebben az egyedülálló épületegyüttesben a Téli Palota foglal el, mely az orosz cárok rezidenciája volt.
A valóságban kb. 22 km-t kell annak sétálnia, aki körbe akarja járni az egész épületet. Napjainkban azonban rendkívüli technikai lehetősége van a kor emberének: ugyanis az oroszok létrehozták annak a lehetőségét, hogy a múzeum kényelmesen, otthonról is látogatható legyen. Kétnyelvű változatban működik az oldal: oroszul és angolul.

http://www.hermitagemuseum.org/

Itt lehet nyelvet választani, majd el lehet indulni a virtuális sétára. A jobb oldalon találhatjuk a lehetőségeket. Csak bal gombbal kattintani kell a kiválasztott emeletre, és indulhat a séta. Az egér jobb gombjával lehet lassítani a képet, vagy éppen megállítani, ill. le és föl mozgatni az oldalt, ezáltal tudjuk a képet kicsinyíteni vagy nagyítani.

Ha az oroszt választjuk, innen indulhatunk:

http://www.hermitagemuseum.org/html_Ru/08/hm88_0.html

http://www.hermitagemuseum.org/html_Ru/ ... 0_0_1.html


Ha az angol nyelvet részesítjük előnyben:

http://www.hermitagemuseum.org/html_En/08/hm88_0.html

http://www.hermitagemuseum.org/html_En/ ... 0_0_1.html


Amit röviden tudni kell az épületről:

1754 és 1762 között épült F.B.Rastrelli tervei nyomán. Nagy Katalin volt, aki megbízást adott a Kis és Nagy Ermitázs illetve az Ermitázs Színház építésére (1762), ő volt aki a művészetek nagy támogatójaként kezdte el a műkincsgyűjtést, és szervezett először kiállítást a Palota termeiben. A műveket eleinte a Téli Palota többi részétől elkülönített termekben, az úgynevezett Remetelakban őrízte. Ennek volt francia elnevezése:a "Hermitage".A három emelet magas, hatalmas barokk épület egyik frontjával a Néva folyóra néz, homlokzatával pedig a Palota tér felé fordul. Színe hangsúlyosan zöld, arany díszítéssel.Az építkezés hatalmas pénzeket emésztett fel, és bonyolult szerkezete óriási erőfeszítést követelt a munkásoktól. 4000 ember dolgozott Oroszország minden részéből az építkezésen, beleértve a legjobb szakembereket is, akiket felkértek a Téli Palota megalkotására. A kortársak leírták a szobák fényűző díszítését, (több mint 460 van az épületben) mely vetekedett Európa legnagyobb uralkodóinak palotáival, azok hivalkodó barokk remekműveivel.A Téli Palota és az Ermitázs carrarai márvánnyal, gránittal, aranyozott bútorokkal, intarziás ajtókkal és mennyezettel, gobelinekkel, velencei csillárokkal díszített, de az építészek képtelenek voltak befejezni a munkát eredeti tervek szerint, mert az új uralkodó, Nagy Katalin az új építészeti divat csodálója, a neoklasszicizmus híve volt.

Homlokzata tagolt, ún. nagyoszloprend az emeleteket átfogó párkányokkal. Rastelli a homlokzat színezésben és a formálásban enteriőr-jellegű barokk stílust valósított meg. A külső felüleletek alapszíne zöld és erre fehéren rajzolódnak rá a hangsúlyozni kívánt részletek- gazdag aranyozással díszített tagozatok.


1917. november 7-én (helyi naptár szerint október 25-én) az Ideiglenes Kormány elutasította a Forradalmi Katonai Bizottság által kiadott ultimátumot, melynek következményeként a Néván horgonyzó Auróra cirkálóból leadott lövés jelére a forradalmárok elindultak a palota irányába, és ostrom alá vették azt. A hiedelemmel ellentétben az Auróra soha sem vette tűz alá a Téli Palotát. A következő hajnalban, egynapi harc után sikerült elfoglalni a palotát, ahol letartóztatták az Ideiglenes Kormány tagjait. Megkezdődött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Az épületben található kincseket a Népbiztosok Tanácsának rendelete alapján védelem alá helyezték.

Az I.Világháború idején a szinte a teljes gyűjteményt átszállították a Sándor Palotába, a mai Puskinovóba. Innen 1921-ben került vissza a teljes kiállítási anyag a Téli Palotába. Ezt követően a II.Világháborúban az evakuáció során újra elköltöztettek minden kiállítási darabot, ezúttal a kincseket Szverdlovszk-ba, (Jekatyerinburg) az Ural mögé szállítottak. A múzeum személyzete az éhezés és szigorú hideg ellenére próbálta megóvni az épület funkcióit, mindent megtettek, hogy az épület átvészelje a bombázásokat.Nagy kihívás volt ez az ostromlott városban, nehéz volt megvédeni a hatalmas épületeket és a fényűző belsőiket a hóval, széllel és esővel szemben. 1941-1945 között, a II.Világháború során az épület súlyos károkat szenvedett, majd a háború után helyreállították.

Az Ermitázs múzeuma a Téli Palota épületében kapott helyet, 1918-ban egy részét foglalhatja el, 1922-től egészében is. Amíg csak a cárok műkincseit, használati tárgyait őrízték itt, addig nem volt látogatható.

Ma az Ermitázs-2,5 évszázad után összegyűjtött egy jelentős kollekciót- közel 3 millió műalkotást- a világ összes kultúrájából, kezdve a kőkorszaktól egészen évszázadunkig.

535 termében természetesen nem tudnak mindent elhelyezni, a gyűjtemény egy jelentős része az. ún. háttértárakban (raktárakban) pihen. Közel 8000 festmény díszíti a termek falát: ezek között megtalálható az olasz reneszánsz, a holland barokk, a flamand, spanyol és francia festők híres képei. A nyugat-európai festészeten kívül megtaláljuk a XII. századból származó orosz ikonosztáz gyűjteményt, mely Novgorodból, Kijevből és Moszkvából származik. Külön gyűjtötték össze a világ minden tájáról származó porcelánokat, és rengeteg szobor is megtekinthető.

A porcelánmúzeum virtuálisan-angol nyelven-

http://www.hermitagemuseum.org/html_En/08/hm88_8_0.html

Ugyanez oroszul:

http://www.hermitagemuseum.org/html_Ru/08/hm88_8_0.html

Ezen kívül bepillantást nyerhetünk Nagy Péter életébe: az uralkodó és testőrségének fegyvereit is kiállították, valamint a cár használati tárgyait, ruháit. Mindezt külön részben, külön teremben csodálhatjuk meg.

A kis trónterem

http://www.hermitagemuseum.org/html_Ru/ ... _1_23.html

Mindezeken kívül rengeteg ékszer, használati tárgy, érdekesség (pl.Faberge-tojás), történelmi ruhák láthatók a különböző termekben.

Egy kis segítség azoknak, akik nem tudnak oroszul vagy angolul:

A következő linken a földszinten kiállított gyűjteményt láthatják:a kezdeteket és az ókort. A rajz alatt a beszámozott szövegekre kattintva nézhetnek körül. (Az egér jobb gombjával lassítható a kép, valamint kicsinyíthető, nagyítható.)

http://www.hermitagemuseum.org/html_Ru/08/hm88_0_0.html

A következő link az első emeleten találhatók festészet szempontjából a legizgalmasabb termek. Itt Leonardo, Tizian, Raffaello, Rubens, Rembrandt termeken kívül németalföldi, holland, spanyol festészetet, külön orosz kultúrát és művészetet találunk a XVIII.század első negyedéből (59.szám ), az októberi vagy "forradalmi" lépcsőt (55.), II.Nyikolaj könyvtárát(60.) és még számos érdekességet.

1. emelet linkje:

http://www.hermitagemuseum.org/html_Ru/08/hm88_0_1.html

A 2. emelet is rendkívüli élménnyel gazdagít bennünket:Renoir, Monet, Rodain, Gogain, Matisse, Picasso, a XIX. századi német művészek, XX. századi európai és amerikai művészet, XX. századi (csak) európai művészet, Kandinszkij, XVIII.századi kínai művészet, XII-XIII. századi kínai művészet, VII-XII. századig bizánci művészet, az utolsó két terem pedig Irán művészetét mutatja be.

2. emelet linkje:

http://www.hermitagemuseum.org/html_Ru/08/hm88_0_2.html

Még annak a lehetőségét is megkapja a netező érdeklődő, hogy virtuálisan körülnézzen a tetőről, különböző irányból megszemlélve a kilátást.

http://www.hermitagemuseum.org/html_Ru/08/hm88_0_3.html

1944. november 7-én nyitotta meg kapuit újra az Ermitázs. Napjainkban évente 2-3 millió ember fordul meg a múzeumban, annak ellenére, hogy Pétervár az Ermitázson kívül is rengeteg látnivalót ad turistáinak. Közel 250 múzeuma közül azonban nem véletlenül a világörökség részeként (a teljes pétervári történelmi központ műemlékegyüttese idetartozik) nyilvántartott Ermitázs a leglátogatottabb.

Állandó és időszaki kiállításai is vannak. Magyar vonatkozásban két kiállítást említhetünk meg:

Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrait 1955-56-ban állították ki az Ermitázsban, valamint volt egy "Bécs és Budapest Szentpétervárott 1870-1920" című tárlat, (2005. november 1.) ahol többek között a magyar származású orosz udvari festő, Zichy Mihály akverelljeit is bemutatták.
 
Bocsánat, az alanti bejegyzés főcíme lemarad :!: (a lényeg) :!:


Gyere el TE is INGYEN a szentpétervári ERMITÁZSBA!
 
taps1 No, hát én rendkívül örülök ennek a topic-nak! Pontosan ma egy hete, hogy elkezdtem autodidakta módon oroszt tanulni, mivel a diplomához két nyelvvizsga kell nálunk, és bár én tanultam latint gimiben, azt sajnos nem fogadják el, így van két évem, hogy a semmiből összehozzak egy középfokú nyelvvizsgát, és hát a választásom - mondanom sem kell - az orosz nyelvre esett. Internetről szereztem nyelvleckéket, és azokat tanulgatom napi rendszerességgel. Mivel az ukrán nyelv is érdekel, bespájzoltam magamnak egy alapfokú ukrán nyelvtannal és szókinccsel foglalkozó könyvet, amit előszeretettel forgatok. Mindkét nyelv nagyon tetszik, és első nekifutásra nem is tűnik olyan borzasztóan nehéznek (habár ha belemélyedek, biztos megváltozik majd a véleményem :P, de a latinhoz képest nem olyan vészes). Persze az önálló tanulás még nem elegendő, így január végén, a vizsgaidőszak után reményeim szerint elkezdek járni majd az Orosz Kulturális Központ egyik kezdő orosz nyelvtanfolyamára! :oops: Nagyon várom már! :roll:
Nem mellékesen beszálltam a Wikiszótár fejlesztésébe is, pontosabban az orosz-magyar és ukrán-magyar szótárak bővítésén, tökéletesítésén bütykölök, akit bővebben is érdekel a dolog, az rendszeresen ellátogathat ide:

http://hu.wiktionary.org/wiki/Kategória:orosz-magyar_szótár
http://hu.wiktionary.org/wiki/Kategória:ukrán-magyar_szótár

:D

Amúgy rendkívül szomorúan tapasztalom, hogy ha az emberek meghallják valakiről, hogy orosz nyelvet tanul, azt egyből kommunistának titulálják (a múltra alapozván) és full hülyének nézik. Van aki azzal érvel, hogy ugyan minek oroszt tanulni? Inkább tanulnék németet vagy franciát... Nos, lehet hogy ezek a mai slágernyelvek, de talán pont ettől lesz értéke annak a nyelvnek, ami mostanában nagyon háttérbe szorult az oktatását illetően, de ugyanakkor arról se feledkezzünk meg, hogy potom 150 millió embernek orosz az anyanyelve, és további 110 millió ember beszéli második nyelvként. Valahol olvastam, hogy a 4. legtöbb ember által beszélt nyelv az orosz - a kínai, az angol és a hindusztáni után. fogatlan

Végül, de nem utolsósorban még annyit szeretnék megjegyezni, hogy köszönet Wotanson-nak a topic megnyitásáért, én jó ötletnek tartom és örömmel fogadtam! Спасибо! pattog1
 
Terjedelmes kis bevezető :)
De sebaj, fő az alaposság!

Kimmuriel: én szerencsére nem tapasztalom, hogy az oroszt tanulókat kommunistának titulálnák, de ha ez így van, sajnálattal hallom. Mindenesetre sok sikert a nyelvhez! (Nálunk lehet - sőt kell is - latin nyelvvizsga.)

Wotanson":30i8busm mondta:
[...]s mindkettő, egy jelenleg tetszhalott állapotban lévő birodalom-kolosszus: a nagy Szovjetunió részei voltak (s lesznek is megint talán).[...]
Kattints ide a kibontáshoz...

Tudom, mire gondolsz Wotanson, mikor ezt írod, de ennél közelebb ehhez a témához itt ne menjünk (nem szeretnék vitát senkivel emiatt).
 
Köszönöm dícsérő szavaid Kimmuriel!

Örülök, hogy lehetőségem nyílt megnyitne ezt a fórumot, de a végső köszönet HISPAN1-et illeti, hisz ő tette lehetővé, hogy mindez megvalósuljon, úgyhogy: köszönet érte, Hispan1!


Mellesleg az orosz bizony-bizony NEM divatjamúlt kacatnyelv, lévén, ezzel minden keleti szomszédunknál boldogulsz, de délen, Szerbiában, délkeleten Romániába, északon Csehországban, Szlovákiában, felette Lengyelországban stb. tehát európai szinteken boldogulsz ezzel a nyelvvel.

Nem árt egy kis orosz tudás,. jól jön az még 8) nem is beszélve arról, hogy oroszul már a S.T.A.L.K.E.R. fejlesztőcsapattal is lehet levelezni 8)
(persze angolul is biztosan, de egy kis hazainak tuti nagyon örülnek 8) , sokkal jobban, mint az angolnak 8) )

S nem elhanyagolható az sem, hogy hála Vlagyimir Putyinnak, s kiválló tanácsadói apparátusának, Oroszország újra nagyhatalom, vége a "7 szűk" esztendőnek, új unió körvonalai formálódnak tőlünk kelete.

Holnap, ezzel kapcsolatban is írok majd. Olvassátok majd el, mert érdekes lesz!
 
Természetesen nem megyünk közelebb a politikához, hiszen annak itt nincs keresnivalója! Csak a teljes- és a lehető legtökéletesebb alaposság jegyében írtam.

Fejtegetéseim kizárólag kultúrára szorítkoznak majd, ezt mindíg a lehető legeslegnagyobb alapossággal igyekszem betartani!
 
Rendben :)

Putyinról annyit, hogy lehet, hogy jó politikus, de hogy ott nem demokrácia van, az biztos...
Komolyan, akik az itteni helyzettel elégedetlenkednek, meg "rendőrállamoznak", azoknak be kéne mutatni Oroszországoz.
Persze engem nem érint különösebben, mi megy ott, de ha már kitaláltak valamit, azt ne nevezzék valami másnak...
 
Amúgy jártatok már Oroszországban, vagy a Ukrajnában? T
ényleg szép tájak vannak, az emberek Ukrajnában szegények, de nagyon-nagyon szívélyesek, habár ott inkább a keleti rész, ami szegényebb, a nyugati rész, az már elég jól felzárkózott. Oroszország meg...minek is dícsérjem 100 oldalon...kedvelem :roll:
 
Én voltam már Ukrajnában! Tényleg nagyon nagy ott a szegénység, de az emberek valóban rendkívül szívélyesek, meglepően nagy vendégszeretettel fogadják ott az embert! Ezt maximálisan tanúsíthatom! No, akkor ezt el is mesélem...
Gimiben 11.-ben mikor szóba került az azévi osztálykirándulás, az osztályfőnökünk elmondta, hogy Ukrajnába fogunk menni. Egészen megdöbbentő volt számomra, hogy ez milyen ellenszenves reakciókat váltott ki az osztálytársaimból! Többen felhördültek, hogy ők nem akarnak arra a "sugárzó nyomortanyára" menni! A csoport többsége hozzá volt szokva, hogy nyaranta Spanyol-, Német-, Francia-, ill. Olaszországba mennek nyaralgatni, "keccsölni", egyesek voltak Hawaii-on vagy éppenséggel a Kanári-szigeteken síszünetben, és nem voltak hozzászokva az ilyen "lepukkant" helyekhez. Többen Csernobilt emlegették, mire az osztályfőnök próbálta csitítani a népet, hogy a közelébe se megyünk Csernobilnak! No, mindenesetre én mélységesen szégyelltem a társaim reakcióját, én magam pedig nagyon örültem, mivel én azelőtt soha sehol nem jártam külföldön, semmi puccos helyen vagy idegen országban, egyedül csak Erdélyben, de ha nem haragusztok, én azt nem tekintem "külföldnek". Színtiszta magyarlakta terület! És csodaszép!
Visszatérve Ukrajnára, én nagyon vártam már az utazást. A többiek be voltak szarva, hogy "ugyan milyen putri helyen leszünk elszállásolva?". Micsoda hozzáállás, pfff... A határon jól megszívattak minket az ukrán határőrök, pedig pisszenni sem mertünk, mert az idegenvezetőnk figyelmeztetett, hogy ugyan egy büdös mukkot nem fogunk tőlük hallani magyarul, de kíválóan értik a nyelvünket, és egy rossz beszólás komolyabb következményekkel is járhat. (Nem agyonlövésre kell gondolni persze! fogatlan) Órákig vesztegeltünk a tűző napon a buszban a határátkelőnél - a határőrök arra hivatkoztak, hogy ebédszünet van, de persze csak bent kártyáztak... :lol: A határ maga olyan volt, mintha egyből elvágtak volna mindent, nagyon élesen különbözött minden, az út is egyből borzalmas minőségű lett, tele kátyúval. Sokat szenvedtünk a rengeteg zötykölődéstől és a pokoli melegtől, mivel a busz motorját leállította a sofőr a határon és a légkondi már órák óta nem ment (tuti volt bent a buszban vagy 40 fok, szakadt rólunk a víz). Magyar családokhoz lettünk beosztva szállás gyanánt, és teljesen normális, nagyon takaros kis otthonaik voltak, semmiben sem különböztek az itthoni viszonyoktól, legfeljebb csak annyiban, hogy nem annyira a városi, mint inkább a vidéki, falusi lakberendezési kultúra volt rájuk jellemző. Nagyon barátságosak voltak az ottani emberek, én úgy megkedveltem a minket elszállásoló családot, hogy még jópár napig ott tudtam volna maradni! Este összeültünk a vendéglátó családdal, sörözgettünk, meséltünk egymásnak - mi a hazai, ők a kárpátaljai viszonyokról. Bizony nagyon nehéz helyzetben vannak és szenvednek az elnyomástól, de a magyarlakta területek kis közösségei testvéries összefogásban élnek - hisz csak egymást erősítve tudnak megmaradni.
Szégyen és gyalázat, de nem emlékszem pontosan mely városokban jártunk, mindenesetre szemmel láthatóan nagy volt a szegénység, még a Romániában tapasztaltaknál is nagyobb mértékben. Mégis azt kell hogy mondjam, ezek az emberek még ilyen körülmények között is meglelik a boldogságukat, és az apró dolgoknak is tudnak örülni, szemben más, "hypercivilizált", kozmopolita nagyvárosi ficsúrokkal. :lol: (Persze képletesen értve.) Szóval nagyon vendégszeretőek a kárpátaljai magyarok, én biztos hogy soha nem fogom elfeledni az ottani élményeimet, és valószínű a rosszindulatú osztálytársaim közül többen is kellemesen csalódást élhettek át, vagy ha nem, hát toll a fülükbe! Én örültem, hogy ott is lehettem, és megismerkedhettem néhány vendégszerető emberrel! hmm
 
Kedves Kimmuriel!

Ez az írásod annyira szívből jött, hogy öröm volt minden szavát olvasnom!

Ugye mekkora igazság, hogy nem pénzben, vagyonban rejlik az őszinte boldogság!
A "menő" helyeken vett kedvességet pénzért adják, tehát hamis, tehát üres, tehát... értéktelen...
Míg a szegény emberek Ukrajnában neked adták a legértékesebet: a bizalmukat. Maguk közé fogadtak, pedig idegen voltál nekik, mégis rokon...távoli, mégis közeli!
Őrizd meg ezeket az emlékeket, mélyen a szívedben!

Majd én is írok valamikor az Oroszországi, vagy az Ukrajnai élményeimről!
 
Tényleg nagyon szívhezszóló volt a beszámolód Kimmuriel, öröm volt olvasni.

Sajna én sem vagyok egy nagy utazó, eddig összesen csak kétszer voltam külföldön, mindkétszer Ausztriában, de az elsőre már nem is emlékszem...

Egyszer nekem is lehetőségem lett volna kimenni osztállyal Erdélybe, szintén családoknál elszállásolva lettünk volna, de mivel felmerültek jobb helyek kishazánkban, és "mert én egy akkora dekmokrata vagyok", szavaztunk... Így nem lett Erdély...

De ez van... Én egy introvertált ember vagyok :)
 
Ez a topic nagyon megtetszett eljen eljen .

Mit mondjak, nekem már első perctől kezdve csak az angol-német nyelv jöhetett szóba, oroszt nem tanítottak csak a nyelvi tagozatnak, szóval maradtam németes (az is úgy megy ahogy, döcögve), de valahogy mindig is érdekelt az orosz (hogy miért, azt nem tudom). Kimmuriel, azoknak a netes nyelvleckéknek privátban elküldhetnéd a linkjét (vagy ha nem warez jellegű be is linkelhetnéd :F ) kíváncsi lennék rájuk :) .
Én eddig két országban voltam összesen: egyszer Ausztriában, és már jó párszor Ukrajnában, de csak tankolási szinten, Beregszásznál beljebb sajnos még nem jutottam.
 
Hmm, azt hiszem egy pár információ még belefér a "publikus" kategóriába evvel a nyelvleckével kapcsolatban (mindenesetre pm ment, Tibi :wink:). Szóval, a lecke "Pimsleur Russian" néven keresendő; hogy ki honnan szerzi be, az mindenkinek a magánügye, mindenesetre szólnék róla egy pár szót. Először is, minden magyarázó szöveg angolul van hozzá, tehát aki nem beszél jól angolul legalább egy minimális szinten, az inkább hozzá se kezdjen! (Főleg a hallás utáni szövegértés lesz fontos.) Van írásos tananyag is hozzá, de az igazi erőssége az a 3*30 leckés audio anyag, ami rengeteg orosz párbeszédet tartalmaz. Egy lecke körülbelül fél órás. A kezdet kezdetén az új szavak mindig többször elhangzanak, általában szótagolva is, hogy lehessen gyakorolni a helyes kiejtést. Aztán jön a mondatépítés, és a tanult szavakból kell összeeszkábálnunk egy orosz mondatot, akár egy kirakósjátékban. Majd jönnek különféle szituációs gyakorlatok. A leckék elején mindig az előző lecke átismétlése zajlik valamilyen formában. Ez nagyon hasznos! Szerintem nagyon jók a magyarázatok, gyorsan lehet eredményesen tanulni (ha sikerélményre vágytok, nyugodtan vágjatok bele). Én sajnos csak az audio anyagot nyúzom, és egy pár mondatot már egész szépen elmondogatok oroszul, de írni/olvasni azt egy fikarcnyit sem tudok még! :lol:

Most pedig egy pár szót az ukrán nyelvről is írnék! Egy internetes ismerősömről nemrégiben kiderült, hogy orosz, csak olyan bitang jól beszéli a magyart, hogy megsejteni sem lehet, hogy nem magyar származású. Tényleg keni-vágja a magyar nyelvet, még a szlenget is! Ukrajnában és Moszkvában is élt, Magyarországra a nem túl rózsás '90-es évekbeli szovjet helyzet és részben Csernobil miatt települtek át a családjával. 100-150 kilométernyire laktak azelőtt Csernobiltól.
Egyik nap meginterjúvoltam kicsit az orosz, az ukrán és a magyar nyelvvel kapcsolatban.
Azt mesélte, hogy nagyjából egy év alatt tanult meg magyarul, járt olyan nyelvtanfolyamra, amit kifejezetten külföldiek számára tartottak magyarból. A többi persze az ittélésből fakadóan ragadt rá, hisz rá volt kényszerülve, hogy mindennap használja a nyelvünket. Nem találta kifejezetten nehéznek a magyart!
Mivel Ukrajnában is élt, nem bírtam ki, hogy ne kérdezősködjek tőle kicsit az orosz és az ukrán nyelv kapcsolatáról is. Én azt hitttem, hogy az ukrán és az orosz nyelv valami olyasmi kapcsolatban állhat, mint a brit és az amerikai angol, de felvilágosított, hogy korántsem így van! Azt mondta, hogy az ukrán nyelv inkább valahol félúton helyezkedik el az orosz és a lengyel nyelv között. Nagyon sok közös szavuk van az ukránoknak az orosszal, de nagyon sok teljesen különböző is, és bizony a nyelvtanban is bőven akadnak különbségek! Ezt jó tudni, mindig is kíváncsi voltam erre, most végre pedig egy illetékes is tudott erről nyilatkzni, gondoltam elmesélem nektek is, hátha valakit még érdekel.

Amúgy a lentebb említett orosz-magyar Wikiszótárt most elkezdtem gőzerővel fejleszteni, nem is annyira a szókincsbővítésre gyúrok most, mint inkább a meglévő tudásanyag rendszerezésére. Egy szóhoz igyekszem mostmár nemcsak a jelentést hozzáírni, hanem a Nemzetközi Fonetikai Ábécé (IPA) szerinti kiejtést, a ragozást, és a különféle nyelvű változatokat is. Lassú és keserves munka (sokat kell kódolni, és rengeteget kell takarítani a botok után, amik mindent teleszemetelnek, hibás bejegyzéseket csinálnak), de a végeredmény üdítő! :roll: Kár, hogy pont most jön a vizsgaidőszak, és nem lesz időm vele foglalkozni! :cry:
Sajnos az ukrán-magyar szótárral korántsem ilyen rózsás a helyzet, mivel a helyes kiejtést és a ragozást sehonnan sem tudom összevakarni. nem1 De talán majd egyszer az is összejön, addigis a meglévőt használjátok egészséggel! :D
 
Az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért a Nemzeti Szak és Felnőttképzési Intézettel közösen 60 órás INGYENES orosz nyelvtanfolyamot indított novemberben. A lehetőség gondolom, adott lesz majd ismét a közeljövőben.
A tanfolyamot az NSZFI finanszírozta, a térítésmentes oktatásra a HEFOP program „Általánosan hozzáférhető nyelvoktató program kidolgozása” fejlesztésének keretében nyílt mód.
A tanfolyamok kezdő/újrakezdő, közép, haladó és üzleti szinten indultak.

A résztvevők külön az erre a 60 órás kurzusra íródott tankönyveket kaptak és tanúsítványt is kapnak majd a tanfolyam elvégezésről.

JELENTKEZNI a rusfound@ludens.elte.hu illetve a 20/4421-356-os számon lehetett Vértes Juditnál.

További információkkal kapcsolatban (MIKOR INDUL ISMÉT INGYENES TANFOLYAM stb.) szintén ide fordulhattok!
 
Oroszországról röviden:

A Föld legnagyobb területű országa. Területe több mint 17 millió km², ez a Föld szárazföldi területének 1/9-e. Népessége 142 millió fő. Oroszország magában foglalja a Kelet-Európai Síkságot, az Észak-Kaukázus térségét, az Urált és egész Szibériát.
Legnagyobb folyói: a Volga Európában; az Ob, a Jenyiszej, a Léna Szibériában. Szibériában található Eurázsia legnagyobb édesvízű tava, a Bajkál-tó, amely egymagában a Föld édesvíztartalékainak 20 %-át rejti. Legmagasabb pontja az Elbrusz hegycsúcs az Észak-Kaukázusban, amely 5642 m-es magasságával egyben a földrajzi Európa legmagasabb pontja.

Fővárosa Moszkva, amely a világ egyik legfontosabb metropolisza (10, 382 millió lakos, 2002). Második legnagyobb városa Szentpétervár (1914-1924 között Petrográd, 1924-1991 között Leningrád), 4, 661 millió lakossal (2002), amely 1712-1917 között az Orosz Birodalom fővárosa volt.

Egymillió fölötti lakossággal rendelkeznek még: Oroszország európai részén Rosztov na Donu; a Volga mentén Nyizsnyij Novgorod, Kazány, Szamara és Volgograd (volt Sztálingrád); az Urálban Perm, Ufa, Jekatyerinburg (1924-1991 között Szverdlovszk) és Cseljabinszk; Szibériában Novoszibirszk és Omszk.

Oroszország népessége rendkívül egyenetlenül oszlik meg a hatalmas területű országban. Bár Szibéria az ország területének ¾-t teszi ki, a népesség ¾-e mégis az Uráltól nyugatra, Oroszország európai területein él. Szibéria lényegében ma is érintetlen, hatalmas gazdagságot (ásványkincseket, vizet, fát) rejtő terület.

Oroszország soknemzetiségű ország, a népesség jelentős részét az oroszok mellett az uráli és altáji nyelvcsaládba tartozók teszik ki. Az ország lakóinak kb. 80 %-a etnikai orosz (115 millió 889 ezer fő), rajtuk kívül még mintegy 180 kisebb-nagyobb nemzetiség él Oroszország területén. A legnagyobb kisebbséget a tatárok alkotják (5, 55 millió), a 2002-es népszámlálás szerint 1 millió fölötti lélekszámmal rendelkeznek még az ukránok (2,94 millió) baskírok (1,67 millió), csuvasok (1,63 millió), csecsenek (1,36 millió), örmények (1,13 millió). Oroszországban él a legtöbb finnugor (azaz uráli) nyelven beszélő nép, így a magyarok legközelebbi nyelvrokonai, a nyugat-szibériai manysik (11 432 fő) és a hantik is (28 678 fő). A manysi nyelv sajnos az eltűnés szélén áll, a nyelvet ténylegesen beszélők száma mintegy 2-3000 fő lehet. Oroszország legnagyobb uráli népe a mordvin, mintegy 950 ezer fővel.

Oroszország föderatív állam, az Orosz Föderáció tagjai az egyszerű területi-közigazgatási egységek (oblaszty, kraj) mellett etnikai köztársaságok is (pl. Tatarsztan, Baskíria, Csecsen Köztársaság stb), ahol adott nemzetiség nyelve államnyelv. Az uráli népek közül önálló köztársasággal rendelkeznek a komik, udmurtok, marik, mordvinok. Oroszország legnagyobb vallása az ortodox keresztény. Ortodox keresztények az oroszok és az uráli népek. A második legjelentősebb vallás az Iszlám. Az oroszországi muzulmánok számáról eltérő becslések olvashatók, nagyjából 20 millió lehet a számuk. Az Észak-Kaukázus köztársaságainak jelentős része muzulmán. Jelentős muzulmán lakosság él még a Közép-Volga és az Urál között: a csuvasok, tatárok, baskírok muzulmán vallásúak. Említésre méltó még a felekezetek közül a buddhizmus, buddhisták Kelet-Szibériában a burjátok, továbbá Európában a kalmükök (ők Európa egyetlen buddhista népe). A valaha jelentős számú zsidóság képviselői asszimilálódtak vagy elvándoroltak.

A mai Oroszország az egységes, moszkvai központú orosz állam történetéből vezethető le lineárisan. Bár a mai Oroszország területén természetesen korábban is léteztek államalakulatok, pl. a muzulmán Volgai Bulgária vagy a Rusz’ keleti szláv, ortodox fejedelemségei, a mai Oroszország mégiscsak (a szintén keleti szláv, ortodox) Moszkva „folytatása”. A III. Iván (1462-1505) moszkvai fejedelem alatt megkezdődött „orosz földek gyűjtése” a moszkvai állam első jelentős expanziója, amelynek során a középkori Rusz’ fejedelemségei lettek betagozva Moszkva hatalma alá. Különös jelentőséggel bír ebből a szempontból a középkori Rusz’ 1241 után legjelentősebb városának, Novgorodnak a legyőzése és függetlenségének felszámolása (1478), amely kétségtelenül az orosz történelem egyik legnagyobb fordulópontja: a novgorodi, szabad polgárok önszerveződésén alapuló, alulról szerveződő modell élesen szembenállt az inkább autoriter berendezkedésű, felülről szerveződő és messianisztikus küldetéstudattal rendelkező „moszkvai modellel”. Az újkori autoriter, centralizált, militáns és messianisztikus moszkvai Oroszország Rettegett Iván személyében perszonifikálható a leginkább, aki 1547-ben a Rusz’ cárjának kiáltotta ki magát. A 16-17. században a moszkvai állam (Oroszország) főként kelet, Szibéria felé terjeszkedett sikeresen, a nyugati expanziós kísérletek nem jártak sikerrel. Nagy Péter (1682-1725) alatt Oroszország új korszaka veszi kezdetét: modernizáció európai mintára. Ekkor kezdődik az új, európai típusú főváros, Szentpétervár építése, Moszkva helyett. Nagy Péter az Orosz Birodalom megalpítója és első imperátora (1721-től). Oroszország 1700-1814 között sikeres nyugati expanziót hajt végre, megszerezve Finnországot, a Baltikumot, Lengyelország nagyobb részét, kijutva a Fekete-tengerhez. A 19. században Oroszország dél felé terjeszkedett sikeresen, meghódítva a Kaukázust és Közép-Ázsiát. A 20. század elejéig Oroszország tradicionális birodalom volt, egyeduralkodó monarchával, hatalmas agrárnépességgel, ugyanakkor az 1861-től meginduló liberális reformoknak köszönhetően egyre növekvő iparral és városi lakossággal, középosztállyal, szárnyaló gazdasági fejlődéssel. A felülről irányított modernizáció okozta feszültségek és az első világháború mégis összeroppantották Oroszországot, amely 1918 után elveszítette nemcsak az elmúlt kétszáz év nyugati hódításait, hanem még a nevét is. 1917-ben államcsínnyel a Lenin vezette bolsevikok kerültek hatalomra, akik megkezdték a világ első kommunista államának a felépítését, Szovjetunió néven. A Szovjetunió autoriter, centralizált, militáns, messianisztikus küldetéstudatú állam volt. A grúz származású Joszif Sztálin pártfőtitkár (1922-1953) irányítása alatt a Szovjetunió szuperhatalommá változott, a második világháborús győzelem (1945, miután a náci Németország 1941-ben brutális agressziót zúdított a Szovjetunióra) eredményeképpen Moszkva a világ felére kiterjesztette befolyását, a Szovjetunió ipari országgá lett, a városi népesség többségbe került. A sztálini modernizáció azonban a világtörténelem egyik legkegyetlenebb diktatúrájában fogant, a sztálini modernizáció felülről jővő és erőszakos volt, a sztálini hatalomgyakorlás technikája, a (sokszor a realitásokat nélkülöző) tervutasításos politika általános terrort és egyfajta militáns mechanizmust termelt ki.
Sztálin halála (1953) után a Szovjetunió a ’70-es évek második felében volt hatalma csúcsán, amikor Afrika és Ázsia jelentős részére is kiterjesztette befolyását.
A Szovjetunió 1991-ben – elsősorban belső okok miatt – felbomlott, utódja a ma még laza szövetségi rendszerű Független Államok Közössége _F.Á.K.

A mai Oroszország a Szovjetunió jogutóda és legnagyobb utódállama. Oroszország mérete és kulturális önállósága folytán nem pusztán egy ország a sok közül, hanem sokan „civilizációs központnak” is tartják (az „ortodox civilizáció” központjának). Éppen ezért a posztszovjet térség eseményei is sokszor Oroszországhoz viszonyítva nyernek értelmet. Oroszország emellett a globális politika egyik „nagy játékosa” is. Oroszország atomhatalom és az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja (az USA, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország mellett).

Oroszország a világ egyik legjelentősebb és legmodernebb hadseregével rendelkezik.
Az orosz haditechnika vívmányai nem egy helyen meghaladják a NATO hasonló berendezéseit. Bár a NATO és Oroszország között partnerségi viszony van, Moszkva és a NATO riválisként kezelik egymást.

A FÁK államok közül jó viszonyban van Belarusszal, Örményországgal, és a közép-ázsiai államokkal. Nem problémamentes a kapcsolata Ukrajnával, Moldáviával, Azerbajdzsánnal. Kimondottan rossz viszonya a NATO-tag balti államokkal.

Oroszország a világ második olajkitermelő országa (Szaúd-Arábia után) és a világ legnagyobb földgázkészleteivel rendelkezik. Jelentős nyersanyaglelőhelyekkel rendelkezik még ezeken kívül is (arany, gyémánt stb.).

Nagyhatalmiságának záloga hadserege mellett az energiaútvonalak feletti ellenőrzés és magas energiahordozóárak.


A volt szovjet tagköztársaságokból sokan telepednek át a jobb módú Oroszországba. A jövevények zöme viszont délről érkezik, eltérő – a legtöbbször muzulmán – kultúrákból.
Ez pedig újabb problémát váltott ki az elmúlt években: a xenofóbia, (néhol véres) idegellenesség, az orosz nacionalizmus robbanásszerű megnövekedését.
 
A válaszhoz be kell jelentkezned vagy regisztrálnod kell.
Vissza
Top Alul